Időjárás
A 2007-től 2012-ig terjedő hat éves időszak termésadatait az 1. ábra és az 1. táblázat adataival ismertetjük. A hat év átlagában az országos termésátlag hektáronként kerekítve 5,8 tonna volt.
A Dunántúlon 2007-2012. évek átlagában a hektáronkénti termés 6,1 tonna volt. A 2007. évi aszály 40%-os, a 2012. évi 34%-os terméscsökkenést okozott. Az aszály miatt 2007-ben Fejér (54%), Somogy (43%), Tolna (44%), 2012-ben Fejér (35%), Baranya (37%), Somogy (43%) és Tolna megyékben tapasztaltunk átlagosnál nagyobb terméscsökkenést. Az Alföldön az aszály 2007-ben és 2012-ben egyaránt 27%-os terméscsökkenést okozott. 2007 aszálya Jász-Nagykun-Szolnok (32%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (36%), Pest (49%) megyékben, valamint Budapest (39%) közigazgatási területén okozott átlagosnál nagyobb terméscsökkenést.
1. táblázat. A 2007. és 2012. évek kedvezőtlen időjárásának terméscsökkentő hatása országrészenként.
|
2007-től 2012-ig terjedő időszak termésátlaga t/ha |
Szemtermés t/ha |
Aszály miatti terméscsökkenés % |
||
Országrész |
2007-ben |
2012-ben |
2007-ben |
2012-ben |
|
Dunántúl |
6,1 |
3,7 |
4,0 |
40 |
34 |
Alföld |
5,5 |
4,0 |
4,0 |
27 |
27 |
Észak-Magyarország |
5,3 |
3,6 |
5,3 |
32 |
0 |
2012-ben az aszály Hajdú-Bihar (19%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (21%) megyékben okozott átlagosnál kevesebb terméskiesést. Észak-Magyarországon Borsod-Abaúj- Zemplén megyét csak a 2007. évi aszály sújtotta. 2012-ben a hatéves átlagot 9%-kal meghaladó mennyiségű termést takarítottak be. Ezen belül Heves és Nógrád megyékben a hat éves átlag- hoz képest a 2007. évi aszály 34%-os, a 2012. évi 30%-os terméskiesést okozott.
Talajművelés
Hazánkban a tenyészidőben lehulló csapadék nagy gyakorisággal nem fedezi a kukorica vízigényét. Talajműveléssel kell biztosítanunk, hogy a télen lehulló csapadék is hozzájáruljon a kukorica vízigényének kielégítéséhez.
Hektáronkénti növényszám
A túlsűrítéssel vízhiányt provokálunk, amellyel terméscsökkenést okozunk. Ennek hatása a csapadékhiányos évjáratokban jelentkezik erőteljesen (2. ábra). Jelenlegi hibridek nagyobb egyedi termőképességgel rendelkeznek, mint a korábbiakban termesztettek. Genetikai termő- képességük az alacsonyabb hektáronkénti növényszámnál (50-70 ezer tő/ha) is érvényesülni tud. Az alacsonyabb növényszám alkalmazásával elkerülhetjük a túlsűrítés veszélyét, amellyel a termésbiztonság növeléséhez járulunk hozzá.
Tápanyag utánpótlás
A terméssel kivont tápanyag mennyiségének alapján számított mérleg adatai szerint az 1990- es évek kezdetétől a növényeink termesztésénél erőteljesen a talaj tápanyagkészletére hagyatkozunk. Szigorúbban fogalmazva a talaj táp- anyagkészletét zsaroljuk. Sárvári Mihály adatai szerint az egy hektár mezőgazdaságilag művelt területre 1981-85 évek átlagában mintegy 275 kg műtrágyát adtunk ki. Ez a mennyiség 2011-re hektáronkénti 77 kg-ra csökkent.
Ezt követően az 1979-ben beállított tar- tartamkísérletünk utóbbi nyolc éves (2005-2012) terméseredményeiről számolunk be. A termésadatok alakulását a 3. ábra grafikonjai mutatják. A kedvező vízellátottság (2005, 2006, 2008, 2009, 2010, 2011 évek) nagy termést és jelentős műtrágyahatást eredményezett. A műtrágyázás biológiai optimuma az N = 210 kg/ha (+ PK) dózison, a gazdaságossági (agroökológiai) optimuma a N = 140 kg/ha (+ PK) volt. Ez azt mutatja, hogy adataink szerint a nitrogéndózis 140 kg/ha-ról 210 kg/ha-ra növelése nem bizonyult gazdaságosnak, ugyanis a többlet termés bevétele a többlet műtrágya árát nem ellensúlyozta. A gazdaságossági optimumhoz viszonyítva a kevés műtrágya (70 kg/ha N + PK) használata hektáronként 1,5 tonna, a műtrágya nélküli termesztés 5,0 t/ha terméscsökkenést okozott. A két aszályos évben (2007 és 2012) nagyon kevés termést és alacsony szintű műtrágyahatást kaptunk. A műtrágyázatlan területhez viszonyítva a hektáronkénti 70 kg N hatóanyag (+P205 + K20) 2007-ben 2,1 t/ha, 2012-ben 0,9 t/ha terméstöbbletet eredményezett.
A talaj tápanyagkészlet zsarolásának új módjaként jelentkezik a kukoricaszár energetikai hasznosítása. A szár szervesanyag-készlete és tápanyagtartalma nem kerül vissza a talajba, hanem elszállítjuk. Ezen tényt követve kifejezés- re kell juttatnunk, hogy a melléktermék értékesítéséből származó érbevétellel mindig szembe kell állítani azt a műtrágyaköltséget, amellyel a kukoricaszárral elszállított tápanyagot a talajba vissza kell juttatnunk.
Az irodalomban a kukoricaszár NPK tartalmára egymástól nagyon eltérő adatok szerepelnek, ezért pénzügyi kalkulációnkat Árendás Tamás és munkatársainak búzaszalma legújabb beltartalmi vizsgálati adatait figyelembe véve készítettük el.
Az egy hektárról elszállított 5 tonna búza- szalmával annyi NPK-hatóanyagot távolítunk el a területről, amelyet a 2013. évi árakkal számolva 27 780 forint értékű műtrágya kijuttatásával tudunk visszapótolni (2. táblázat).
2. táblázat. 5 tonna búzaszalmával elszállított tápanyag mennyisége és annak műtrágya-ellenértéke. Beltartalmi adatok forrása: Árendás Tamás és munkatársai
Hatóanyag |
Hektáronkénti többlet műtrágyaigény és annak költsége |
|||||
|
Mennyisége |
|||||
Neve |
kg/t |
kg/5 t |
Neve |
kg/ha |
Ft/kg |
Ft/ha (nettó) |
N |
7 |
35 |
Pétisó |
130 |
júl.84 |
11 011 |
P205 |
2 |
10 |
MAP |
20 |
158.6 |
3 172 |
K 0 |
13 |
65 |
Kálisó (60%) |
108 |
125.9 |
13 597 |
Összesen |
22 |
110 |
– |
– |
– |
27 780 |
Gyomirtás
Gyomirtást azért kell végeznünk, hogy a talaj víz- és tápanyagkészletét ne a gyomok pazarolják, hanem a kukorica hasznosítsa. A 4. ábra oszlopdiagramjai szemléltetik, hogy a gyomosodás évenként más értékkel, de önmagában is meghatározza a termés mennyiségét. Maximális mértékben 1997-ben és 1978-ban (78%, illetve 79%), legkevésbé 2010-ben (27%) és 2013-ban. A 2010. évi adat magyarázatát az adja, hogy a csapadékos időjárásnak köszönhetően a gyomok „hagytak" elegendő vizet a kukoricának. 2013-ban a permetezést követő időszak kedvező időjárása eredményeként jó volt a herbicidek gyomirtó hatása. Ennek eredményeként a tenyészidőben a gyomborítottság alacsony szinten marad.
Az 1. és 2. képek növényállománya a gyomosodás két szélsőséges esetét mutatja. A 100%-os gyomborítottságú gyomtömeg túlnövi a kukoricát (1. kép). A 78%-os gyomborítottságot okozó gyomok a kukorica növényállományában aljnövényzet- ként szerepelnek (2. kép). A gyomosodás termés-meghatározó szerepének értékelésénél a fent említett különbségre figyelemmel kell lenni.
A gyomirtószer költségkalkulációja azt is bizonyította, hogy a legsikeresebb herbicid választás a legkevésbé sikereshez viszonyítva többletköltséget nem jelent.A herbicidekből túlkínálat van. A piacon mind több generikus gyomirtószer jelenik meg. A versenyhelyzet erősödése miatt a kínálati tevékenység során a szakmai szempontok több esetben háttérbe szorulnak. Ez a jelenség elsősorban a kukoricatermesztésbe újonnan bekapcsolódó gazdálkodók részére a hátrányos. A 3. táblázat adatai bizonyítják, hogy a 2007. és 2010. évek és a permetezési módok átlagában a sikeres gyomirtáshoz viszonyítva a gyomosodás 4,6 t/ha, a legkevésbé sikeres gyomirtás 1,1 t/ha termés- csökkenést okozott. A 3. képen bemutatottak és a kísérleti adataink is bizonyítják, hogy az eredményes gyomirtáshoz nélkülözhetetlen a gyomflóra ismerete és az ahhoz igazított herbicidválasztás.
A gyomirtási módszerek közül a preemergens, a korai posztemergens és a posztemergens permetezések az általánosak. A permetezési módok kísérleti eredményeit a 3. táblázat adatai mutatják.
A sikeres preemergens permetezésnek nagy előnye, hogy kedvező időjárás esetén a tartamhatású herbicidek megakadályozzák a gyomkelést. A módszer hátránya, hogy a herbicidek gyomirtó hatását a permetezést követő 10-14 napban lehulló csapadék mennyisége befolyásolja.
A korai posztemergens permetezéssel (3. kép) végzett gyomirtás kettős előnnyel jár.
A kukorica szögállapotától a 2-3 leveles fejlettségéig végezhető. A herbicidek két feladatot teljesítenek: Irtják a már kikelt gyomokat. A tartamhatású kombinációs partner megakadályozza a további gyomkelést. Nem jó, ha csak a posztemergensen végzett gyomirtásra hagyatkozunk. A permetezésre rövid idő áll rendelkezésre Az eljárás szigorú technológiai fegyelmet igényel. Érvényes ez a kukorica fejlettségére, a permetezés idejének hőmérsékleti viszonyára és a herbicid dózisára. Ellenkező esetben a kukorica könnyen károsodást szenvedhet.
A posztemergens gyomirtásnak létjogosultsága van, ha: a preemergens permetezésünk kevésbé sikeres. Ha olyan gyomok vannak (pl. árvakelésű napraforgó, szerbtövis fajok), amelyek csak posztemergens permetezéssel irthatók. A vadköles kényszerítette ki a pre/poszt gyomirtási technológiát. Ez esetben meg kell várni a gyom kelését, ezt követően lehet csak vetni, majd vetés után rögtön linuron hatóanyaggal permetezni. A gyomot tekintve posztemergensen, a kukorica szempontjából preemergensen. Az országot járva örömmel tapasztalhatjuk, hogy mind több kukoricatáblán láthatunk sor- köz-kultivátorozást. Napjainktól a sorközműve- lés pontosságát a GPS-es technológia elterjedése is elősegíti.
Befejezésül azon reményünket fejezzük ki, hogy a jövőben két gyomirtási technológia is mind szélesebb körben fog elterjedni:
Precíziós gyomirtás, amikor a permetezés műveletét a tábla heterogén gyomeloszlása „irányítja". Sávpermetezés, amikor a vetéssel egy menetben csak a kukorica sorát permetezzük. A sorközt kultivátorozással gyomtalanítjuk. A módszerrel a hektáronként szükséges herbicid mennyiségét 60-65%-kal csökkentjük. A termés megbízható mennyiségű növekedése mellett a vetés és a gyomirtás együttes műveleti költségét 38%-kal mérsékelhetjük.
3. táblázat. Herbicidhasználat szakszerűségének hatása a betakarítás előtti gyomborítottságra és a kukorica termésére. Újszeged, 2007-2010
Herbicid kezelések megnevezése |
Gyomosodási adatok |
Termés |
||
Gyomborítottság |
Gyomirtó hatás |
t/ha |
D |
|
% |
% |
|||
Preemergensen permetezett herbicidek |
||||
Gyomos kontroll |
96 |
0 |
03.máj |
-4.8 |
LKS |
42 |
60 |
08.aug |
-1.3 |
LS |
18 |
81 |
01.okt |
0.0 |
Korai posztemergensen permetezett herbicidek |
||||
Gyomos kontroll |
96 |
0 |
09.ápr |
-5.2 |
LKS |
55 |
42 |
06.aug |
-1.5 |
LS |
15 |
84 |
01.okt |
0.0 |
Posztemergensen permetezett herbicidek |
||||
Gyomos kontroll |
97 |
0 |
04.jún |
-3.8 |
LKS |
57 |
41 |
05.szept |
-0.7 |
LS |
17 |
82 |
02.okt |
0.0 |
A három permetezési mód átlaga |
||||
Gyomos kontroll |
96 |
0 |
05.máj |
-4.6 |
LKS |
51 |
47 |
9.0 |
-1.1 |
LS |
17 |
82 |
01.okt |
0.0 |
Megjegyzés: LKS = a legkevésbé sikeres herbicidkezelés parcellájának adata.
LS = A legsikeresebb herbicidkezelés parcellájának adata.