Fókuszban a szója

Az elmúlt év tapasztalatai a szójatermesztésben

Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a fehérjenövények, és ezen belül különösen a szója termesztése egyre nagyobb figyelmet kap. Köszönhetően a szemes fehérjenövények termeléshez kötött plusz támogatásának, a magyarországi vetésterület 2015-ben meghaladta a 75 ezer hektárt. Az így megtermelt 142 ezer tonna szójabab a hazai szükséglet 15-20 %-át fedezi. Az EU szójaszükségletének több, mint 90 %-át csak importból tudja biztosítani. Az igény a nem génmódosított végtermékre egyre növekszik. Ezért is nagyon fontos, hogy a területnövekedés mellett minél nagyobb figyelmet fordítsunk a technológia fejlesztésére.

 

Méltán mondhatjuk, hogy a 2015. év egyik slágernövénye a szója volt, köszönhetően a szemes fehérjetakarmány-növények termeléshez kötött plusz támogatásának. Hazánkban a 2014. évi termőterülethez képest 2015-ben jelentősen nőtt a szója vetésterülete, meghaladva a 75 ezer hektárt. A szójatermelő gazdaságok száma majdnem háromszorosára nőtt, de ezzel párhuzamosan sok olyan gazdálkodó is belefogott a szója termelésébe, akik nem voltak felkészülve erre. A megnövekedett területről mindössze 142 ezer tonna termést takarítottak be, és ez az alacsony hozam nem írható csak a szélsőségesen meleg időjárás rovására. Az 1. ábra az elmúlt hét év termőterület és termés adatait ábrázolja.

1. ábra

hirlevel-szoja1.jpg

A szója vetésterület biztonsággal 100 ezer hektárra növelhető, de ehhez szükséges a terület alapos kiválasztása, a megfontolt fajtaválasztás, és elsősorban a kritikus agrotechnikai elemek betartása. Bizonyos régiókban nem nélkülözhető az öntözés sem, már kisebb vízadagokkal is jelentős sikereket érhetünk el, hiszen ha biztosítjuk a megfelelő párás mikroklímát, azzal 1-1,5 tonnával is emelhető a termésátlag. Nem bízhatnak abban a termelők, hogy a hektáronkénti 52-65 ezer forintos plusz támogatás önmagában eredményessé teszi a termelést.

18-ont-pk.JPG

Néhány olyan technológiai elemet szeretnék kiemelni, amire 2015-ben sok gazdálkodó nem figyelt eléggé.


Elővetemény, gyomirtás

A terület kiválasztásánál nagyon fontos az elővetemény, és annak gyomirtása, hiszen sokan kukorica után vetnek szóját, de néhány kukoricában használt gyomirtószer bizonyos esetekben jelentősen károsíthatja a szóját, mint utónövényt. A növény ugyan képes ezt kiheverni, de a fertőzés következtében elvékonyodott, parásodott szár a legkisebb mechanikai behatás esetén sem tartja meg az akár 30-40 cm-esre már megnőtt növényt, mely egyszerűen kitörik, elszárad.

hirlevel-szoja3.jpg

További problémákat okozhat, ha a szója vetését követően, kelés előtt alkalmazott gyomirtószereket jócskán az engedélyezett koncentráció felett alkalmazzák. Ezekben az esetekben tovább nehezíti a helyzetet, ha a szója kelését követően intenzív csapadékot kapunk („csapó eső”), ilyenkor a növények első valódi levelei leszáradnak. Ezt az állomány nagy valószínűséggel túléli, de biztosan hozamcsökkenéssel jár. A szójáról általában elmondható, hogy növényvédelmi szempontból - a gyomirtástól eltekintve - nem túlságosan igényes növény. Kevés a kórokozója, kártevője. Sajnos az idei szélsőségekben bővelkedő évben akik nem nézték folyamatosan az állományukat és nem védekeztek, bár szükséges lett volna, jelentős hozamkieséssel számolhattak az atkák károsítása miatt. Ezek a kártevők általában frissen kaszált árokpartokról terjedtek a táblaszélekre, majd onnan karéjosan tovább. Védekezni atkaölő szerekkel eredményesen lehet, melyre az elmúlt évben is kiadták az eseti engedélyeket.

hirlevel-szoja4.jpg


Oltott vetőmag

A szója nem őshonos növényünk, ezért nem őshonosak talajainkban azok a baktériumok sem, amelyek a szójanövény gyökerén gümőt tudnak képezni. Ezek a gümők a növény nitrogén-szükségletét képesek biztosítani a tenyészidőszak alatt. A vetőmagot ezekkel a baktériumokkal oltani kell. A jó oltás, a megfelelő gümőképződés eleve záloga a magas termésátlagnak (1-1,5 t/ha-os többlet), a termény magas nyersfehérje tartalmának (32-33 % feletti nyersfehérje) és a szóját követő növényi kultúra magasabb hozamának. Ezt a jelentős hozamnövekedést szemlélteti az 2. ábra.

2. ábra

hirlevel-szoja-5.jpg


Tőszám - „Arany középút”

A szója termesztésénél gyakran felmerülő kérdés az optimális tőszám megválasztása. Az agrotechnikai kísérleteink alapján megállapítható, hogy a hektáronkénti optimális tőszám a 350-550 ezer növény/ha sávba esik. A sávon belül az állományt érő egyéb hatások vélhetően nagyobb befolyással vannak a hozamra, mint maga a tőszám. Általánosságban elmondható, hogy a korai, kisebb bokrosodási hajlammal rendelkező fajtákat magasabb, akár 600 ezer növény/ha tőszámon érdemes termelni, míg a középérésű, elágazásra inkább hajlamos fajtáknál ez 400-550 ezer növény/ha. Alacsonyabb tőszámnál a gyomosodás nagyobb gondot okozhat. A cukorrépa vagy kukorica sortáv alkalmazása nem helyből elvetendő, hiszen itt lehetőségünk van a mechanikai gyomirtásra is, de megfelelő fajtát, technikai hátteret és nagy odafigyelést igényel (pl. a talaj-előkészítés, tápanyagellátás terén). Ugyanis az esetleges termesztési hibák ebben az esetben felnagyítódnak. A tőszám emelése magasabb növényeket eredményez, de ebben az esetben romolhat az állóképesség, viszont az alsó hüvelyek is magasabbra kerülnek, csökkentve a betakarítási veszteséget. Az állomány sűrítése/ritkítása előnyökkel és hátrányokkal egyaránt jár, mindenkinek feladata a számára kedvező „arany középút” kiválasztása, amely igazodik a saját technikai, termőterületbeli adottságaihoz.


Fajtaválasztás

És végül, de nem utolsó sorban a fajtaválasztás kérdése. Miután hazánkban nem minden évben ideálisak a feltételek a 3,5-4 t/ha termés eléréséhez, nagyon fontos az alkalmazkodóképesség. Olyan fajtákat válasszunk, melyek tág tőszám intervallumban képesek kihozni magukból a maximumot, bokrosodási hajlamukkal kompenzálni a kisebb technológiai hibákat. Nagyon fontos a megbízhatóan magas hozam, hogy intenzív körülmények között azt kihasználhassuk, de itt a Kárpát-medencében fontos szempont a szárazságtűrés is. A 3. ábra jól szemlélteti ezt a Pannónia kincse fajtával, hiszen mind öntözött, mind száraz körülmények között kiemelkedően, jóval átlag felett termett a 2015-ös extrém időjárásban is.

3. ábra

hirlevel-szoja-6.jpg

Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a fehérjenövények, és ezen belül különösen a szója termesztése egyre nagyobb figyelmet kap. Az EU szójaszükségletének több, mint 90 %-át csak importból tudja biztosítani. Az igény a nem génmódosított végtermékre egyre növekszik, és ez már a felvásárlási árakban is érzékelhető. Ezért is nagyon fontos, hogy a területnövekedés mellett minél nagyobb figyelmet fordítsunk a technológia fejlesztésére. Bíztató példa lehet erre a repce termesztés elmúlt 10-12 éve hazánkban, hiszen ott a technológia jelentős fejlődése mellett egy komoly szemléletváltozás is bekövetkezett. Egy alig ismert és termelt növényből a repce vetésforgó szempontjából is jelentős és jövedelmező termékké nőtte ki magát. Szóját termeszteni koránt sem olyan bonyolult, mint repcét, ezért egy kis odafigyeléssel, a technológia betartásával és kellő fajtatulajdonosi háttértámogatással akár a következő évtized sikernövényévé is válhat.