Kukoricanemesítési stratégiák a Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben
A 90 éves Gabonakutató Nonprofit Kft. kukorica nemesítési programja több évtizedes múltra tekint vissza. Nemesítési stratégiáinkat a hazai piac kihívásai és a keletre irányuló export követelményei határozzák meg. A fajtaváltás az utóbbi években felgyorsult. Az új hibridek jelentősége egyre inkább meghatározó. Az elmúlt tíz évben 26 hibridünket minősítették és jelenleg is számos fajtajelöltünk vizsgázik hivatalos állami kísérletekben. A jövőben is a termékfejlesztést tekintjük a legfontosabb célkitűzésünknek.
TOVÁBB >>>
Kukorica agrotechnika
FAO 100 - FAO 200
Szuperkorai és igen korai hibridjeinkkel április 14-től május 19-ig hat alkalommal állítottunk be vetésidő kísérleteket. Korábbi vetésnél ezek a hibridek már augusztus végén betakaríthatók, míg rövid tenyészidejük miatt megcsúszott vetés esetén is biztonsággal beérnek és alacsony szemnedvességgel takaríthatók be. A terméseredményeket az április 21-ei vetésben mért terméshez viszonyítottuk, melyet így 100%-nak vettünk. A szuperkorai és igen korai hibridjeink plasztikusságát és alkalmazkodóképességét jól jellemzi, hogy az április 14. és május 5. közötti első négy vetésidőben termésük csak igen kismértékben maradt el a 100%-tól, vagy akár meg is haladta azt.
TOVÁBB >>>
Az időjárás és a termesztési műveletek hatása a kukorica termésére
A termőtáj és az időjárás hatását a Központi Statisztikai Hivatal adatainak elemzésével tanulmányoztuk. A tápanyag-utánpótlás és a gyomirtás témakörében a Gabonakutató Nonprofit Kft. kísérleti eredményeire alapozva számolunk be. A termőtáj és az időjárás hatásának ismerete a terméseredmények értékelésének nélkülözhetetlen eleme. Bizonyíték erre az átlagosnál kedvezőtlenebb időjárású 2007. és 2012. évek termésadatainak országrészenkénti, illetve megyénkénti alakulása.
TOVÁBB >>>
Jó termékenyüléssel a jó kukoricatermésért
2012-ben Magyarország közel teljes területén olyan időjárási anomália keletkezett, ami nagyjából megfelezte a kukoricatermést. A tenyészidő különlegessége abban csúcsosodott ki, hogy a csapadék hiánytól szenvedő kukoricaállományt virágzásakor érte el egy hetekig tartó hőség hullám. A kukoricánál 35 C° feletti hőmérsékleten leáll a fotoszintézis, tehát a növény fejlődése lelassul. Június közepétől a 40 C° körüli hőmérséklet a címerhányás előtt álló kukoricában olyan mértékű levélszáradást okozott, hogy sok táblát silózni kellett, mentve, ami még menthető.
TOVÁBB >>>
Változó idők, vetésidő változatok
Az elmúlt három év kukorica szezonjaiban igen különböző körülményekkel találták szembe magukat a hibridek és ez által termelők (1. táblázat). A 2012-es rekordokat döntögető aszály és forróság már júniusban próbára tette a növényeket és augusztusig elhúzódva igen nagy termésveszteséget okozott. A hűvösebb és jóval csapadékosabb 2013-as tavasz után, amely több esetben késleltette a vetést, júliusban és augusztusban ismét hőhullámokkal és forró napokkal néztünk szembe, amely megint alacsonyabb termésátlagokat okozott.
TOVÁBB >>>
Megcsúszott és másodvetések hibridjei
A tavalyi évben a korai vetések kerültek előtérbe, a bátrabbaknál akár az április legelejére időzített vetés lehetőségével is. Az idei évben a fővetés mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a késői, megcsúszott vetések, mivel több helyen nagymértékben átnedvesedett a talaj. Azokra a területekre ahol ki kell várni a május második felét, végét a vetéssel már nem ajánlhatók a korai FAO 300-as hibridek. Az ilyen területeken történő sikeres kukoricatermelés az egyik erőssége a szuperkorai és az igen korai hibrideknek.
TOVÁBB >>>
Tekintse meg kukorica vetőmag kínálatunkat >>>
Cirokfélék nemesítése
Cirok Nemesítési Csoport vezető: Dr. Palágyi Andrea
Hazai nemesítésű szemes-, silócirok és szudánifű fajtáink jól alkalmazkodnak a szélsőséges éghajlati és talajviszonyainkhoz. Kiváló szárazságtűrő-képességük révén aszályos években is jövedelmezően termeszthetők. Felhasználhatók szemes- siló- ill. zöldtakarmányként, valamint bioenergia előállítására is alkalmasak.
Legfontosabb nemesítési célkitűzéseink: a környezethez való alkalmazkodó-képesség, a termés mennyisége és minősége, a szárszilárdság és a betegségekkel szembeni tolerancia javítása. A minőség javítása céljából a szemesciroknál a tannintartalom csökkentése, a fehérjetartalom növelése, a silóciroknál a cukortartalom növelése, a szudánifűnél a kéksavtartalom (cián-glikozid) minimalizálása az elsőrendű feladatunk.