Kukorica hibridek a Gabonakutatóból

A Gabonakutatóban a kukorica nemesítés meghatározó tevékenység volt már az 1950-es években is. Az 1970–es évek óta foglalkozunk beltenyésztett vonalak előállításával, a kereskedelemben ma megjelenő hibridjeink mind a saját vonalainkra épülnek.

A 70-es és 80-as években alapvetően a kiegyensúlyozott időjárási feltételek között termelhettünk kukoricát, így a nemesítési célok is ennek megfelelően fogalmazódtak meg, melynek kulcsszavai a termőképesség, sűríthetőség, szárszilárdság és vízleadás voltak. Ezt követően központi témává vált a globális felmelegedés, amely a rapszodikus időjárást hozta magával. Napjainkban mindannyiunk legfőbb gondolata: hogyan tudunk védekezni, hogyan tudjuk az időjárási anomáliák hatását mérsékelni?

Az időjárási anomália a kukorica termesztés számára az évenkénti éles váltásokat, a tenyészidőben lehulló csapadék csökkenését és a nyári hónapok igen magas hőmérsékletét jelenti. Ennek megfelelően a nemesítés kulcsszavai is módosultak.  A termőképesség mellett ma az alkalmazkodóképességet, a szárazság- és hőtűrést, a betegségellenálló-képességet tartjuk a legfontosabb értékmérő tulajdonságnak.

Az évente megújuló portfóliónk valójában tükrözi a Gabonakutató nemesítési törekvését abban, hogy a változó termesztési feltételekhez versenyképes hibrideket tudjon ajánlani.

1. sz. táblázat: A Gabonakutató kukorica portfóliója az EU-ban

A portfólió összeállításakor arra törekszünk, hogy mind a tenyészidő, mind a hasznosítási célok szempontjából gazdag választékot tudjunk nyújtani.

Tenyészidőben kétségkívül újdonságot jelentenek a szuperkorai hibridek, melyek nemesítésében Magyarországon a Gabonakutató vezető intézmény. Világviszonylatban ezzel a koraisággal lehet a kukorica termesztést északabbra vinni, ahol még nem limitáló tényező a csapadék.

Magyarországon az egyre gyakrabban előforduló belvízzel borított táblák késői megművelhetősége miatt fogalmazódott meg a nagyon korai kukorica hibridek iránti igény.  Ehhez társult az a gondolat, érdemes-e borsó és kalászos gabona után kukoricát vetni?  Ha kisül nyáron a kukorica (2012 példa erre), lehet-e még zöldtakarmányt kukoricával előállítani?

A szuperkoraiak

A Gabonakutató jelenleg három szuperkorai hibridet forgalmaz.

A TK 175 a legkorábbi, Magyarországon regisztrált hibrid, FAO száma 180. Június közepén vetve szemesként is betakarítható.  A GKT 211 FAO száma 220. Erőteljes kezdeti fejlődésű. Ma már számos üzemi eredmény alapján állítható, hogy új korszak nyitható ezzel az éréscsoporttal. 2014-15-ben Hajdúnánáson elért eredményei egyértelműen figyelemre méltóak.

2. sz. táblázat: A GKT 211 üzemi eredménye kalászos után vetve

A koraiság nem öncél. A szuperkorai hibridek létjogosultsága egyértelműen növekedni fog, ha ehhez a koraisághoz nagyobb termőképességet tudunk kapcsolni. A 2015-ben minősített GKT3213 jó példája ennek a lehetőségnek.

3. sz. táblázat: A GKT3213 agronómiai tulajdonságai a NÉBIH fajtaminősítési eredmények alapján

A GKT3213 25%-al nagyobb termőképességű a FAO 100-as hibridek sztenderd átlagához viszonyítva. FAO száma pedig 240, ami azt jelenti, hogy az éréscsoporton belül van.

1. kép.: A GKT3213 a Kiszombori bemutató parcellán 2015.

Igen koraiak

A FAO 200-as, igen korai éréscsoportban a Sarolta hibridünk meghatározó szerepet tölt be. A 2006-ban elismert Sarolta az EU országokon kívül elismert hibrid Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban. A termesztési tapasztalatok nagyon kedvezőek, mert a vetőmagját keresik, igénylik. A hibrid erényei közé tartozik az alkalmazkodóképesség, az egészséges szem. Többéves csőfuzárium ellenálló képességi vizsgálatokban a legjobbak közé tartozik.

A Sarolta hibridből rendelkezünk bio vetőmaggal. Szép, egészséges csövei, gyors kezdeti fejlődése bio termesztésre különösen alkalmassá teszik.

A GKT 288-as hibridünk a Saroltával azonos termőképességű, erénye az intenzívebb termőhelyeken mutatkozik meg.

A GKT 270 hibridünk pedig a Sarolta és GKT 288 mellett jó választékbővítés lehet. Termőképességben mindkét hibridet kis mértékben felülmúlja.  Nővirágzása mindkét hibridnél korábbi, amely jelentős szerepet játszhat egy kora júliusi hőhullám elkerülésében.

Koraiak

A korai éréscsoportban a Csanád intenzív, vetőmagja keresett. Tetszetős megjelenése mellett kiváló termőképességű és egészséges a szemtermése.

A GKT 372 generatív típusú, kis szártömegű. Termőképessége kiváló és külön erénye, hogy csőfuzáriummal szemben ellenálló.

A koraiak szintén átlagon felül termő hibridje a GKT 376. Vízleadása gyors. Gyakran kétcsövű. Szemtermése acélos, fajsúlyos. Malomipari feldolgozásra alkalmas.  Évenként mért úszási száma egyetlen alkalommal sem ment 50 fölé, ami a hibrid stabilitását bizonyítja e tulajdonság alapján is.

Közkedvelt hibridünk a Szegedi 386, amely a közepes termőhelyeken szerepel eredményesen.

Látva a Szegedi 386 kedvező piaci tapasztalatait, mellé egy új, a GKT 384 hibrid bevezetését tervezzük. A nemesítői tájkísérletek alapján állítottuk össze az 4.sz. táblázatot a két hibrid teljesítményének összehasonlítása végett.

A GKT 384 1 tonnával terem többet a Szegedi 386-nál két éves tájkísérleti összehasonlításban. Az adatok szórása is megegyezik, tehát feltételezhető, hogy a termesztésben is a jól alkalmazkodó hibridek csoportjába sorolhatjuk.

4. táblázat: A Szegedi 386 és a GKT 384 teljesítményének összehasonlítása

Középkésőiek

Ebben az éréscsoportba a Kenéz több mint 10 éve meghatározója volt a hibridajánlatunknak. Betakarítási szemnedvessége közel van a korai hibridekhez és az aszályos években is jól termett.

Két új regisztrált hibridünk, a GKT 413 és a GKT 414 bevezetésén dolgozunk. Mindkét hibridet szemes és kettős hasznosításra is javasoljuk. Termőképességük kiváló. A hibridek a csőfuzárium tesztekben is kiváló ellenállóságot mutattak.

Kettőshasznosítás vagy siló hibrid?

A kettőshasznosítás kérdése már a vetés idején kimondottan kompromisszum keresés.

Az ma már egyértelmű, hogy kettévált a szemes és siló hibridekkel szemben megfogalmazott igény, így lehet, hogy a kettőshasznosítást is átmeneti állapotként kell értelmeznünk. A silóként vetett, de nem szilázsként hasznosított hibridet is be lehet takarítani szemesként, igaz számolni kell egy lassúbb vízleadással. De ha nem szárítom a szemet, hanem nedvesen tárolom el?

A Gabonakutató siló hibridjei a Szegedi 475 (FAO 400) és a Szegedi 521 (FAO 500). Termesztésük alkalmasságát üzemi adatok igazolják.

A silóhibrideket elsősorban a betakaritható szárazanyag és csőarány alapján minősítjük. A Vendei analizissel részletesebb beltartalmi adatokat kapunk és a kukorica energiatartalmának kiszámítására is  lehetőség nyílik. Az állami minősítés a silóhibridek energiatartalmán alapul. A silókísérleteinkben rendszeresen elvégeztetjük a termésadatok mérése mellett a Vendei analizist is. Az alábbiakban a 2015-ös évi eredményeket mutatjuk be, mert így egy kísérletben láthatjuk a korábbi hibrideket az újakkal.

5. táblázat: Silóként betakarított FAO 400-500 hibridek szárazanyagtermése és beltartalmi adatai, Kiszombor 2015.

A szárazanyag termés és a csőarány együttes értékelése alapján két hibrid, a GKT 414 és egy új, a GKT3485 fajtajelölt kerül élre, megelőzve a Szegedi 521-et is, amely közismerten kiváló teljesítményű silóhibrid. Az energiatartalomban is e két hibrid mutatkozik legerősebbnek.

Ipari hasznosítás

A statisztika adatok arról tanúskodnak, hogy Magyarországon is növekszik az ipari felhasználás, amiben kiemelkedő szerepe van az élelmiszeriparnak. Az élelmiszeripar a kukorica grízt hasznosítja. Elvileg minden kukoricából nyerhető gríz, azonban az egyes hibridek között grízkihozatalban különbség van. A malomipari hasznosításra való alkalmasságot az úszási számmal jellemzik. Az alábbi kép szemléletesen mutatja, milyen a kukorica szem keresztmetszete az úszási számtól függően.

2. kép.: A kukorica szem keresztmetszete és az úszási szám

A kereskedelmi forgalomban szereplő hibridjeink úszási számát minden év termésében meghatározzuk. Az úszási szám alapján malomipari feldolgozásra a GKT 376 elismert és a GKT3388 fajtajelölt hibridünk a legmegfelelőbb.

Rezisztens fenyércirok?

A fenyércirkot egyre nehezebb lesz féken tartani. A hírek azt erősítik, hogy már létezik az eddig jól bevált egyszikűek ellen használt herbicidekkel szemben ellenálló fenyércirok. A rezisztens fenyércirok ellen sikeresen használható a BASF által kezdeményezett DUO System technológia, amely a Focus ultra herbicidre és egy a cikloxidim hatóanyagra rezisztens kukorica hibridre alapozott. A Gabonakutató első cikloxidim rezisztens kukorica hibridje a Kenéz DUO. Vetőmagja felszaporítás alatt van. Terveink szerint a Kenéz DUO-t újabb rezisztens hibridek követik.

A képen jól tudjuk illusztrálni, mit jelent, ha nem rezisztens kukorica hibridet kezelünk Focus ultra herbiciddel. A kezelés után nem egészen egy hét alatt a növények erősen antociánosodnak, és gyakorlatilag pár nap alatt kipusztulnak. 

A Focus ultra herbicid használata tehát a kukoricában csak arra rezisztens hibrid esetében lehetséges!

3. kép: Különböző ellenálló képességű kukoricák a Focus ultra kezelést követően