Kukoricanemesítési stratégiák a Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben

Kukorica hibrid választékunk rendkívül széles, felöleli a szuperkorai (FAO 100) hibridektől az igen korai (FAO 200), korai (FAO 300), közép (FAO 400) és a késői érésű (FAO 500) siló hibridek palettáját. Az évtizedek során a nemesítési célok alapvetően nem változtak. Továbbra is a hibridek legfontosabb értékmérője a termőképesség a szárszilárdság és a betakarításkor mért szemnedvesség, az alkalmazkodóképesség és a legelterjedtebb betegségekkel szembeni ellenállóság, vagy tolerancia. Az elmúlt évtizedben a kukorica termesztés biológiai háttere azonban sokat változott. Melyek azok nemesítési, stratégiai szempontok, amelyek a nemesítési munkánkban hangsúlyváltozást jelentenek?

Tenyészidő csoportok megítélése: fókuszban a koraiság

Annak ellenére, hogy 2014 kivétel, az elmúlt években gyakori volt, hogy a vízhiányt extrém magas hő stressz tetézte vagy már a virágzás idején vagy a szemkitelítődés fenofázisában (1. táblázat).

1. táblázat. Hőmérsékleti és csapadék viszonyok az elmúlt három évben a kukorica vetéstől az érésig Szeged térségében.

 

Havi középhőmérséklet °C

Hőség + forró napok száma *

Csapadék (mm)

Hónap

2012

2013

2014

2012

2013

2014

2012

2013

2014

Január-Március

 

 

 

     

59

192

89

Április

13,1

12,9

12,5

0

1 + 0

0

46

32

35

Május

17,0

17,2

15,9

5 + 0

3 + 0

3 + 0

58

100

139

Június

22,1

20,0

20,3

12 + 2

3 + 5

9 + 0

18

42

62

Július

24,4

22,4

22,0

9 + 11

16 + 2

12 + 0

43

25

152

Augusztus

24,3

23,1

20,9

14 + 9

11 + 8

8 + 0

8

26

38

   * Hőség nap: maximum hőmérséklet 30-35 °C között; forró nap: maximum hőmérséklet 35 °C fölött.

 

Többek között ezért is tolódott az elmúlt években a kukorica vetése egyre korábbra. Azonban ez nem csak a vetésidő kérdése, hanem a hibrid érésidejének, koraiságának is szerepe van benne. Az előrébb tolódó virágzás ugyanis esélyt ad a június végi, júliusi forróság okozta megtermékenyülési problémák elkerülésére, később pedig a szem megszorulásának kivédésére, valamint korábbi betakaríthatóságot eredményez.

Az utóbbi években újra fellendülőben van a szuperkorai és korai tenyészidejű hibridek nemesítése. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy újra növekszik a vetőmag export a kelet-európai országok felé, és a kukorica termesztési lehetősége egyre északabbra tolódik. A hűvösebb éghajlati körülmények és a rövidebb tenyészidőszak miatt csak a szuperkorai hidegtűrő kukorica hibridek termesztése valósítható meg ezeken a területeken. Külgazdasági szempontból is fontos, hogy növelni tudjuk a vetésterületi részarányunkat ezeken a piacokon.

Magyarországon a szuperkorai hibridekre a figyelmet a 2010-es, csapadékos év keltette fel. Az ország keleti, középső részén a mélyebb fekvésű, belvizes táblákon még június elején is bizonytalan volt a vetés időpontja. Az volt az elvárás, hogy a szuper koraiak a másodvetések fajtaválasztékát gazdagítsák. A 2012-es és 2013-as év tovább erősítette a korábbi érés csoport iránti igényt. A július végi, augusztus eleji hőhullám a szuper korai kukoricákban messze nem okozott olyan kártételt, mint a hosszabb tenyészidejű hibridekben. Igaz szerényebb terméssel kell számolnunk a korábbi hibridek esetén, de teljes értékű termést takaríthatunk be már akár szeptember első dekádjában. A termelők talán kezdik megérteni, hogy a hibridek kiválasztásánál a tenyészidőre is érdemes odafigyelni. A helyes arány kialakítása növeli a termés biztonságot egy időjárási anomáliákkal terhelt évben.

A 2014 év időjárása – habár igen nagy termések születtek – a betakarítás-kori szemnedvességet illetően kedvezett a korai, jó vízleadó hibrideknek. A hűvös, csapadékos év miatt az aratás csúszott, szeptember végén a kukorica vetésterületnek csupán 4 %-án fejeződött be és később kórtani problémák is felléptek a csőfuzárium miatt.

A hazánkban jelenleg legkorábbi hibrid, a TK 175 és a már próbasztenderdként szereplő GKT 211 képviselik hibridkínálatunkban a szuperkorai éréscsoportot. A közelmúltban az igen korai éréscsoportban egy, a korai éréscsoportban két hibridünk részesült állami elismerésben (GKT 270, GKT 372, GKT 376). Az előbbi három hibridről a 2015 évi fajta ismertető kiadványunkban részletes tájékoztatót adunk. Mindkét érés csoportot továbbra is kiemelt, stratégiailag meghatározó éréscsoportnak tekintjük.

Alkalmazkodó képesség, szárazság-, hő stressz tűrés

A másik lehetőség a hibridek szárazság és hő tűrő képességének javítása a kiváló genetikai termőképesség megőrzése mellett. Ez egy hosszú folyamat, amikor az egyes évek kísérleti és termesztési tapasztalata alapján válogatjuk ki a legmegfelelőbb kombinációkat.

Fajtajelöltjeinket változatos ökológiai környezetben vizsgáljuk, különös tekintettel a szárazságnak kitett termőhelyekre. A fent említett szempont figyelembevételével alakítottuk ki tájkísérleti hálózatunkat. Arra törekedtünk, hogy, az aszályt jobban tűrő genotípusokat a jelentősebb kukoricatermesztési tájkörzetekben állítsuk kísérletbe. Az elmúlt évtizedben sikerként könyvelhettük el, hogy a szegedi hibrideket gyakran úgy emlegették, mint amelyek száraz években is tisztes termésre képesek.

Ugyanakkor a kukoricatermesztés is erősen polarizálódott. A gyengébb adottságú tájkörzetekben sokan fontolgatják, hogy szüneteltetik a termesztést. Ezzel szemben a kedvező adottságú tájkörzetekben, a nagyobb birtok mérettel, jelentős anyagi eszközökkel rendelkező gazdák az intenzív termesztésben látják a hozamok növelésének egyetlen lehetőségét. Ez a termesztői réteg hibrid szinten is igényli az új, nagyobb teljesítményű hibrideket. A fent említett megfontolás alapján, a prioritásokon változtatnunk kellett. A nagy termés potenciálú hibridek kiválasztása elsőbbséget élvez, és a következő lépésben már a legjobbakat teszteljük szárazságtűrésre.

A tőszám ésszerű mérséklésével az aszály okozta száraz években kedvezőbb feltételeket teremthetünk az egyes kukorica növényeknek, javítjuk azok stressz tűrését. Ha tőszámot csökkentünk gondoljunk arra, hogy a nagyobb egyedi termőképességgel rendelkező hibrideket célszerű előnybe helyezni!

Silónemesítés

A gazdaságos állati termék előállítás csak jó minőségű, könnyen emészthető és jól hasznosuló takarmányok etetésével valósítható meg. Az egységnyi területről nyerhető nettó energiahozam tekintetében európai viszonylatban egyetlen tömegtakarmány sem versenyezhet a silókukoricával. A korábbi évtizedek gyakorlatában sokan azt tartották, hogy a jó silókukorica hibrid kiválasztásához a szemes hibridek esetében vizsgált tulajdonságok is megfelelőek. Ezen a szemléleten szerencsére régen túljutottak. Ma már általánosan elfogadott, hogy a silókukorica hibridek értékelésekor vizsgálni kell a hektáronkénti zöldtömeg hozamot, a szárazanyag termést, és ezen belül a csőarányt. A cső szárazanyag tartalmának az összes szárazanyag terméshez viszonyított aránya alapvetően meghatározza a nettó energiatartalmat. A kukoricaszemben raktározott keményítő energiatartalma magas, és az itt található többi szerves anyag (fehérje, olajtartalom) emészthetősége is jó az alacsony lignin tartalom miatt.

Intézetünk fajtaválasztékában szerepelnek a FAO 400-as éréscsoportba tartozó kettős hasznosítású (Szegedi 475), és a FAO 500-as éréscsoportba tartozó silókukorica hibridek (Szegedi 521). A nemesítésük során a legfontosabb cél a kései virágzási idővel, a magas csőaránnyal, nagy zöldtömeggel és a lassú felszáradási ütemmel rendelkező hibridek megtalálása volt. Ezek a tulajdonságok örökölhetőségüket tekintve stabilak, így szelekció révén rögzíthetők. A legújabb, termésben és silóminőségben is előre lépést jelentő hibridünket a GKT 414 az idei évben minősítették. A jövőben is stratégiai célként kezeljük, hogy az intenzív állattenyésztést folytató gazdaságok számára megfelelő silókukorica fajta választékot biztosítsunk.

Kórokozókkal, szembeni rezisztencia nemesítés

Nemesítési stratégiánk fontos eleme a gombabetegségekkel, elsősorban Fusariummal és Aspergillussal, szembeni ellenállóság vizsgálata, a vonalak és hibridek szűrése minden érés csoportban. Mindkét kórokozó okozott problémát a közelmúltban, az elhúzódó betakarítás és a sok csapadék miatt a csőpenészt okozó fuzárium például az idén is. A természetes fertőződésre alapuló szelekció mellett mesterséges fertőzéssel is vizsgáljuk genetikai anyagaink ellenállóságát, hogy a legfogékonyabb anyagokat kizárhassuk nemesítési rendszerünkből.

Cikloxidim herbicidre rezisztens hibridek előállítása

A gyomirtás és a gyomirtási lehetőségek mindig központi kérdését képezik a kukorica termesztésnek, főleg ha egyszikű gyomokról van szó. A cikloxidim a zsírsav bioszintézis egyik kulcsenzimét gátolja az arra érzékeny egyszikű növényekben, ezért gyomirtószer hatóanyagként használt vegyület. Egy a kukorica genomban felfedezett természetes herbicid rezisztencia gén lehetővé teszi használatát kukoricában is. Már több éve megkezdtük az ellenálló vonalak nemesítését illetve a herbicid rezisztencia keresztezéssel történő bevitelét legjobb vonalainkba. Ennek eredményeképpen az első cikloxidim rezisztens hibridünket 2014-ben jelentettük be állami elismerésre. Az ellenálló képességet hordozó genetikai állományunk, a folyamatosan végzett beltenyésztéssel és az ellenálló genotípusok szelekciójával, az új vonalak folyamatos élőállítását teszi lehetővé, amelyek később hibrid szülő partnerként szerepelnek.

A vetőmag előállítás megbízhatóságának, gazdaságosságának javítása citoplazmás hímsteril analógok alkalmazásával.

Speciális nemesítési céljaink között szerepel a hímsteril analóg vonalak előállítása. A hím steril vonalak virágport nem termelnek, tehát a címerek eltávolítása nélkül kaphatunk 100%-ban hibrid vetőmagot, ha anyaként használjuk őket. A jól kombinálódó vonalainkat a hímsterilítást megbízhatóan örökítő citoplazmás hímsteril forrásokkal keresztezzük, majd a fertilis vonallal addig folytatjuk a visszakeresztezést, amíg morfológiai tulajdonságaiban a fertilis és a steril analógok közötti különbség már csak a pollentermelésben észlelhető. A Gabonakutató már korábban megkezdte beltenyésztett vonalainak hím steril analógját előállítani. Az idei évben már két hímsteril vonalunkat jelentettük be a NÉBIH kísérleteibe DUS vizsgálatra.

Fajta specifikus termesztés technológia kidolgozása

A fajta specifikus termesztéstechnológia kidolgozása első hallásra talán nem a nemesítéshez szorosan kapcsolódó terület, azonban a termékfejlesztés fontos állomása. Amellett, hogy a hibridjeinket választó termelőket információkkal látjuk el, a nemesítés felé is fontos visszacsatolás. Minden évben vizsgáljuk vonalainkat, hibridjeinket a különböző herbicidekkel szembeni érzékenység szempontjából. A vetésidő a tőszám és a tápanyagellátás kulcskérdései a termesztésnek, mind olyan tényező, amely segít az időjárási szélsőségekkel szembeni védekezésben.

 

A 2014-ben 90 éves Gabonakutató Nonprofit Kft. kukorica portfóliója a szuperkorai hibridektől a késői siló hibridekig igen sok lehetőséget kínál a termelőknek. Minden érés időben igen jó alkalmazkodó képességgel, stressztűrő képességgel rendelkező genetikai anyagokkal rendelkezünk. A jó termőképesség mellett ez a stabilitás adja hibridjeink igazi értékét. Nemesítési hagyományainkat tovább visszük a minden évben újdonságokkal jelentkező hibrid kínálatunkban.