A szegedi Gabonakutató adott otthont a 9. Nemzetközi Tritikále Szimpóziumnak, ahol a világ tritikále nemesítői, kutatói, vetőmagos szakemberei találkozhattak. Az egyhetes szimpóziumra, mely május 23. és 27. között zajlott, több mint 25 országból érkeztek részvevők és a regisztráltak száma a száz főt közelítette. Lengyelországból érkezett a legtöbb vendég, ennek magyarázata, hogy ma a tritikále kutatás, nemesítés és termesztés központja Lengyelországban van. A nemzetközi szimpózium védnöke Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt.
A Szimpózium május 23-án hétfőn este megkezdődött, amikor is a távolról érkező kollégák a hosszú út fáradalmait egy hangulatos vacsora mellett, egymást üdvözölve kipihenhették. Jó ráhangolás volt ez a másnap kezdődő plenáris szekcióra.
A plenáris előadások sorát Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kezdte meg, beillesztve a tritikále legújabb kori hazai történetét a magyar mezőgazdaságba. Őt Bóna Lajos, a rendezvény fő szervezője követte, méltatva Kiss Árpád pionír szerepét a tritikále kutatásban. Lelley Tamás a tritikále kutatásnak szentelt több évtizedes munkájának áttekintését egy kiváló új genetikai eredmény bemutatása követte Kanadából François Eudes előadásában, majd a sort a német Andreas Börner zárta, genetikai tartalékokkal kapcsolatos előadásával.
A háromnapos szakmai munka öt egymást követő szekcióban folyt. Mindegyik szekciót egy hosszabb előadás vezetett be, amit a szakma kiemelkedő kutatója tartott. Ezt 20 perces témához kapcsolódó előadások követték. Az első szekció a tritikále genetikai, biotechnológiai és nemesítési eredményeit ölelte fel. Ezt a termesztési, agronómiai szekció követte, majd az élettani, biotikus és abiotikus stressz kérdéseivel foglalkozó szekció következett. A negyedik szekció a tritikále élelmiszer- és takarmányipari felhasználási lehetőségeit bemutató előadásokat fogta össze. A záró ötödik szekció a gazdasági, marketing és társadalmi hatásokkal foglalkozott. A három nap alatt, a reggeltől estig tartó szekciókban összesen harmincöt előadás hangzott el. Minden előadás végén a felmerült kérdések intenzív eszmecsere során kerültek megvitatásra.
A szekciókban folyó munkát követően a konferencia résztvevői az utolsó napon szakmai kiránduláson, tenyészkerti szemlén és farmlátogatáson vettek részt. Érdekes és rendkívül hasznos színfoltja volt e napnak a nemzetközi demonstrációs fajtasor megtekintése: azon kutatók, akik külföldről (Ausztráliától Lengyelországig) vetés előtt elküldték fajtáik vetőmagját, a szegedi tenyészkertben szemrevételezve láthatták, hogy a Tisza-parti körülmények között hogyan fejlődtek és milyen képet mutattak nemesítvényeik.
A Gabonakutató tenyészkertjében mintegy hatvan tritikále fajta volt látható. A vetés jól sikerült és a virágzás után lévő genotípusok nagyon szépen mutattak, a körülbelül 1 hektárnyi tritikále bemutató kertben.
A világ tritikále kutatói legközelebb a kanadai Lethbridge-ben fognak a hasonló szimpóziumra összejönni 2020 nyarán – határozták el a jelenlévők az utolsó napon.
A szimpózium tudományos programja méltó volt a 93. évében járó Gabonakutató és Szeged város jó hírnevéhez, ugyanakkor tovább erősítette az intézet és az ország nemzetközi ismertségét.
E nemzetközi rendezvény erősíti a magyar növénynemesítés jelentőségét és meghatározó a hazai agrárkutatás szempontjából, továbbá ösztönzi a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését is.
A tritikále amellett, hogy értékes takarmány, ökológiailag is előnyös faj, mivel jó tápelem hasznosítással rendelkezik. Beltartalmi értékei és bioaktív komponensei miatt egyre több állattartó gazdaság és takarmány-előállító cég alkalmazza. A tritikále feltörekvő, széles körben felhasználható gabonaféle. Mindenekelőtt a gyengébb talajok növénye. Kedvező termesztési tulajdonságai és kiváló beltartalmi értékei miatt egyre fontosabbá válik takarmányként történő hasznosítása. A teljes növény jól hasznosítható, kiváló takarmány akár zölden, keverékekben, akár szemesen. A takarmányozás mellett a humán élelmezésben is egyre nagyobb szerepe lehet e gabonafélének az egészségtudatos táplálkozás térhódításával. A tritikále őrlemény kedvező rostösszetétele és a magas beltartalmi értékei miatt jól alkalmazható élelmiszeripari célokra is.
A szegedi nemesítési programot a kilencvenes évek elején indította el dr. Bóna Lajos, a Gabonakutató igazgatója és mára négy szegedi nemesítésű, több különleges agronómiai tulajdonságot hordozó, jelentős hozzáadott értékeket képviselő tritikále fajta szerepel a köztermesztésben.
Az elmúlt négy-öt évben némileg emelkedett a növény termőterülete, Magyarországon hozzávetőleg 130-140 ezer hektáron termesztenek tritikálét, ezzel a búza és az árpa mögött a harmadik legfontosabb gabonanövény.