A szója termesztésénél gyakran felmerülő kérdés az optimális tőszám kérdése. Milyen sortávolságra vessünk? Milyen magmennyiséggel vessünk? Fajtáink mennyire képesek elágazásokat nevelni, „bokrosodni”? Az állomány sűrítésének, illetve ritkításának hol lehetnek a határai? A kérdés megválaszolására 2014-ben Aires és Pannónia kincse fajtákkal tőszám kísérletet állítottunk be gabona sortávolságú vetéssel, különböző magmennyiségekkel. Az adatok alapján megállapítható, hogy a hektáronkénti optimális tőszám a 350-550 ezer növény/ha sávba esik. A sávon belül az állományt érő egyéb hatások vélhetően nagyobb befolyással vannak a hozamra, mint maga a tőszám.
A hektáronkénti tőszám emelése szemmel jól láthatóan magasabb növényeket eredményezett:
1. kép: Aires állomány 550 és 250 ezer csíra/ha vetve (Keszthely – 2014.)
Ezzel párhuzamosan növekedett az alsó hüvelyek talajtól mért magassága:
2. kép: Pannónia kincse egyedek balra 100 kg, jobbra 25 kg/ha vetésnormával vetve (Esztergályhorváti – 2014.)
A sűrűbb állományokban a nagyobb növény-magasság mellett a romló állóképesség volt megfigyelhető:
3. kép: Szójaállomány sűrűn vetve, betakarításkor
Vadkárnak erősen kitett területen a ritkább állományban a vadkár jelentősebbnek mutatkozott:
4. kép: Pannónia kincse állomány balra 100, jobbra 25 kg/ha vetésnormával (Esztergályhorváti – 2014.)
Alacsonyabb tőszám esetében a gyomosodás erőteljesebb volt:
5. kép: Pannónia kincse állomány 25 kg/ha vetésnorma esetében gyomosan (Esztergályhorváti-2014.)
6. kép: Pannónia kincse állomány 100 kg/ha vetésnorma esetében viszonylag gyommentesen (Esztergályhorváti-2014.)
Ritkább növényállománynál az olyan fontos fenológiai fázis, mint a virágzási idő, napokkal meghosszabbodott:
1. táblázat: Részlet adat felvételezési táblázatból - Virágzási időszak alakulása Aires / Pannónia kincse állományokon. (Keszthely – Esztergályhorváti – 2014.) Magyarázat: Aires esetében a 250 és 550 számok ezer csíra /ha, Pannónia kincse esetében a 25-ös szám kg/ha vetésnormát jelent – ez utóbbi kísérletnél ez volt a minimális vetésnorma.
Betakarításakor a termény nedvességtartalmát a sűrűbb állományban némileg alacsonyabbnak mértük:
7. kép: Pannónia kincse állomány balra 25 (még vannak zöld növények), jobbra 100 kg/ha vetésnormával (száradt állomány) (Esztergályhorváti – 2014.)
A szója állomány sűrítése/ritkítása tehát előnyökkel és hátrányokkal egyaránt szolgál, mindenkinek saját feladata a számára kedvező „arany középút” kiválasztása, amely igazodik a saját technikai, termőterületbeli adottságaihoz.
A 2015. évben több termelő próbálkozott kukorica sortávolsággal szóját termeszteni. Néhányat ezek közül nyomon követtünk. Az eredmények és a helyszíni szemléken látottak, tapasztaltak alapján elmondható, hogy a kukorica sortávval vetett szójaállományok egységnyi hozama elmaradt a sűrűbb sortávolságú állományokétól:
8. kép: Vt. (korai) szójaállomány 2,2 t/ha termés (Kehidakustány – 2015.)
9. kép: Aires állomány gabona sortávon 2,5 t/ha termés (Zalaszentlászló – 2015.)
Az elmaradás nagyobb volt a korai éréscsoportúaknál, a kisebb térkitöltési hajlammal magyarázhatóan. A kukorica vetőgéppel vetett szója kelése viszont sokkal egyenletesebbnek mutatkozott és lehetőséget adott a mechanikai gyomirtásra:
10. kép: Pannónia kincse állomány kelés után gabonasortávon. Termésátlag: 4,2 t/ha (Szepetnek – 2015.)
11. kép: Pannónia kincse állomány kukorica sortávon. Termésátlag: 3,2 t/ha (Rigyác- 2015.)
Ez a sortávolság nem helyből elvetendő, de megfelelő fajtát, technikai hátteret és nagy odafigyelést igényel (pl. a talajelőkészítés, tápanyagellátás), mert itt a termesztési hibák felnagyítódnak.
A tőszámkísérletek egyértelműen mutatják, hogy fajtáink tág intervallumon belül képesek magukból a maximum közeli eredményeket kihozni. Nem determinált fejlődésüknek köszönhetően térkitöltési hajlamuk igen nagy (különösen a Pannónia kincse esetében!):
12. kép: Pannónia kincse és Bahia parcellák megkésett vetés utáni hiányos kelése 2015.06.29-én (Keszthely)
13. kép: Ugyanazok a parcellák 2015.08.19-én. (Keszthely)
Ez sok konkurens fajtára nem jellemző. A térkitöltési hajlam nagyon fontos sajátosság olyankor, amikor a nem megfelelő talajmunkát, a gyomirtószer káros hatásait, egyéb kedvezőtlenül alakuló környezeti hatást kell a növénynek kompenzálnia, gyakran a vártnál jóval kisebb „létszámban”.
Az előbbiekből is látható, hogy az optimális tőszám szubjektív és objektív termesztési viszonyokhoz történő beállítása fontos tényezője a sikeres szójatermesztésnek. A Gabonakutató éppen ezért döntött úgy, hogy szója vetőmagjainak kiszerelésén a 2015. évi szezontól változtat: kg helyett mag darabszámra történő kiszereléssel áll a termelők rendelkezésére. A szójavetőmagok ¼, 5, 10 ha-os egységekben kaphatók. 1 ha-ra 560 000 magot javaslunk vetni – ehhez igazodnak a kiszerelések. Ajánlásunktól csak indokolt esetben térjenek el, de ebben az esetben kérjék tanácsunkat!